Mi, evangélikusok - kiadvány 2020

Mi_Evangelikusok_03_29_FINAL.pdf — PDF document, 13144Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

e va n g é l i k u s

h u

EVANGÉLIKUSOK

A Magyarországi Evangélikus Egyház

ingyenes kiadványa

2020

EVANGÉLIKUS.HU

Erős vár a mi

Istenünk!

Boltban és repülőn, televíziós stúdióban és
uszodában, színházban és erdei séta során
futok össze ismeretlennek hitt emberekkel, és
az „Erős vár a mi Istenünk!” jelszóra kitárjuk
egymás előtt a szívünket. Egy család vagyunk.

Fabiny Tamás elnök-püspök gondolatai a 2. oldalon

ilyen megfontolásokból vállalkozhat egy
egyházi közösség arra, hogy segítségére

siet a különlegesen nehéz élethelyzetbe került
embertársainak? Az egyházat és bennünket,
hívőket Jézus szava az elesettek, a kiszolgálta-
tottak, a vesztesek mellé állít. Jézus az irgalmas
Istenről szólt, és követőit is a radikális irgalmas-
ság útjára hívta. „Magas szintű ellátás, munká-
hoz, családhoz és közösséghez jutás segítése,
emberhez méltó életkörülmények kialakítása a
ránk bízottak számára – ezen munkálkodunk”
– vallja Laborczi Géza lelkész, az Oltalom Szere-
tetszolgálat intézményvezetője.

A segítségre szorulók

oldalán állunk

Bényi Ildikó

FELNŐTT FEJJEL
ÉRTETTEM MEG
SOK MINDENT.
MOST, AMIKOR
ELMEGYEK EGY
ISTENTISZTELETRE,
MINDIG FIGYELEK,
HOGY MEGKAPJAM
AZT AZ AKÁR CSAK
EGY MONDATOT,
AMELLYEL GAZDA-
GABBAN MEHETEK
HAZA, ÉS EZ MEG-
NYUGVÁSSAL
TÖLT EL.

4. oldal

10. oldal

EVANGÉLIKUSOK

MÉLTÓ UTÓDNAK LENNI. Hatalmas
megtiszteltetésként élem meg, hogy az
evangélikus egyházban lelkészként és
püspökként szolgálatot végezhetek.

Magyarországon evangélikus eleink-

nek nagyon nehéz és küzdelmes törté-
nelmük volt. A hatalom már az 1600-as
évek végére teljesen ellehetetlenítette
hitéletüket. Templomaikat elvették, lel-
készeiket elűzték, a protestáns hitéletet
betiltották. Isten csodája és őseinknek
az evangélium iránti elkötelezett hite,
áldozata és elkötelezettsége nélkül már
régen eltűnt volna hazánkból az evangé-
likus felekezet.

Az utóbbi években érdeklődésem

a családkutatás felé fordult. A kutatás
során rendkívül sok érdekes adat került
elő a mélyből. Megtudtam például, hogy
tizenharmadik generációs ősapám, Sze-
merey Péter birtokszomszédként részt vett a dunántúli evangé-
likusok nagy patrónusának, Nádasdy Tamásnak a nádori beikta-
tásán, és hogy a család ezen ága a hazai reformáció kezdetétől

evangélikus. Német felmenőim már
Magyarországra is az evangélikusokat
ért üldözések miatt menekültek, mint
ahogy családunk anyai ágán a felvidéki
szlovák ősök is a szabad vallásgyakorlat
reményében költöztek le az Alföldre.

Minden képzeletemet felülmúlta,

hogy egyik ősömről, Várady Andrásról
az derült ki, hogy Gyúrón százkilencven
évvel előttem ugyanúgy a közösség
szolgálatában állt. Ennél már csak az le-
pett meg még jobban, hogy a dunántúli
püspökök névsorából jól ismert elődöm-
ről, az éppen négyszáz éve, 1620-ban
püspökké választott Zvonarics Mihályról
tudtam meg, hogy tizenkettedik generá-
ciós ősapám.

Nemcsak mély tisztelet él bennem az

evangélium igazságaihoz hűséges eleink
iránt, de egy tartozásérzés is. Bízom

abban, hogy az előttünk járt evangélikus őseinknek méltó utó-
dai lehetünk, akik meg tudjuk becsülni és tovább tudjuk adni a
Krisztusban kapott drága örökségünket.

ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! A rend-
szerváltoztató folyamat jelentős
állomása a tüntetés a romániai
falurombolás ellen. 1988. június 27-én
természetesen ott vagyok a tömeg-
ben, a Hősök teréről megyünk a
Thököly útra, a román nagykövetség
elé. Ahogy kezemben gyertyával lépe-
getek, egyszer csak rám köszön valaki:
„Erős vár a mi Istenünk!” A középkorú
férfit kicsit már ismerem: kőbányai
templomunkkal szemben lakik egy
tízemeletesben, mostanában kezd
rendszeresen istentiszteletre járni.
Később a gyülekezet gondnoka lesz,
majd a teológia levelező tagozatát
elvégezve gyülekezeti munkatárs.

Marci fiammal Fradi-meccsre me-

gyünk, mindkettőnk nyakában zöld-fe-
hér sál. Körülöttünk hömpölyög a tömeg.
A nyomdafestéket nem mindig tűrő
rigmusok pillanatnyi szünetében köszönést hallunk: „Erős vár a
mi Istenünk!” Volt fasori diákomra ismerek rá, aki most éppen a
Ferencvárosi Szurkolók Szövetségének alelnöke.

Blanka lányommal az Ördögkatlan

fesztiválon vagyok, két nagyszerű
zenei program között hűsítő rozéfröcs-
csöt kortyolgatunk, amikor barátságos
női hangot hallunk: „Erős vár a mi
Istenünk!” Helyet szorítunk neki az
asztalunknál. Luther Mártont és Mucsi
Zolit egyaránt szeretjük.

Feleségemmel mintegy inkognitó-

ban akarunk két napot eltölteni egy
barátságos kis szállodában a Bánki-tó
mellett. Ahogy reggel belépünk a
wellnessrészlegbe, harsányan ránk
köszön az úszómester: „Erős vár a
mi Istenünk!” Frottírtörülközővel a
nyakunkban mindent megtudunk
a környező gyülekezetek imaheti
alkalmairól.

Tovább is van, mondjam még?

Boltban és repülőn, televíziós stúdió-
ban és uszodában, színházban és erdei

séta során futok össze ismeretlennek hitt emberekkel, és
az „Erős vár a mi Istenünk!” jelszóra kitárjuk egymás előtt a
szívünket. Egy család vagyunk.

Fabiny Tamás

elnök-püspök

Szemerei János

püspök

e va n g é l i k u s

h u

SZERETETKÖZÖSSÉG. Számomra egy evangélikus gyüle-
kezet mindig szeretetközösség. Gyülekezeteink és intéz-
ményeink közösségeiben élve tapasztaltam meg ennek a
szeretetnek a hordozó erejét. Hiszen mindnyájan tudjuk,
hogy egy ember számára a legnagyobb segítség az, ha tudja,
hogy valaki nagyon szereti őt. A szeretet a legpozitívabb erő
ezen a világon. Olyan különleges erő, amely felemel, erőt ad,
derűt varázsol a gond barázdálta arcokra, letörli a könnye-
ket, és reményt táplál.

Ha pedig az emberi szeretet ilyen hatékony lehet, meny-

nyivel hatalmasabb ennek forrása, az Isten szeretete! Ha
tudom, hogy az Isten szeret, más szemmel látom az egész

életet. Felül tudok
emelkedni pillanat-
nyi indulatokon,
kicsinyes harco-
kon, és más táv-
latból szemlélem
az eseményeket.
Ebben a közösség-
ben az Isten sze-
retete megbocsát,
megment, formál,
véd, és szebbé
teszi az életet.
Láttam, hogyan
hajol hozzám egy
testvér mozdulatá-
ban, hogyan visel
el egy megértő
szóban, miként
tart meg, amikor
botlik a lábam,

amikor a terhem roskadozva viszem. Átéltem, hogyan gyújt
új világosságot egy-egy sötét helyzetben, és miként teszi
boldogabbá az élet legszebb pillanatait.

Ezzel a szeretettel Jézusban ajándékoz meg minket Isten.

Az ő szeretete rezdül tovább minden általa újjáteremtett
evangélikus szíven keresztül. Mert evangélikusnak lenni azt
is jelenti, hogy Jézushoz tartozva megtapasztalom a meg-
váltás erejét. Jézus irgalmas, mentő szeretetének forrásából
fakadóan valósul meg az ő parancsolata: szeresd felebaráto-
dat! Nem érzelmi hullámzás ez többé, hanem szolgálatra és
áldozatra való készség. Hiszem: ezért van boldog jelene és
reményteli jövője közösségeinknek, mert ez a szeretet áttör
minden falat és korlátot, amelyet az emberek egymás között
felállítottak.

Akik Jézushoz tartoznak, ma is bátran hisznek az ő raj-

tunk keresztül is átsugárzó szeretetének erejében.

Kondor Péter

püspök

LÉLEKKEL, ISMERETTEL. Ha valakinek, mint nekem is,
megadatik, hogy családi háttere okán az evangélikus közös-
ségbe születik, élete során többször, de leginkább persze
lázadó kamaszként felmerül benne a kérdés: jó-e ez nekem,
és egyáltalán, mi végre az egész egyházi sürgés-forgás?
Óriási ajándéknak tartom, hogy tizenévesen, konfirmációm
után, a hetvenes évek második felében egy olyan ifjúsági
közösség tagja lehettem, amelynek a hite a politikai, emberi
viszontagságok ellenére is töretlen maradt, amelyben a
tudásnak, a Szentírás és a világ dolgaiban való jártasság-
nak becsülete volt, és amely egymásra figyelve, egymásra
támaszkodva tudott a nagyobb közösség számára is hasznos
dolgokat csinálni.

Mint cseppben a tenger, e fiatal közösségben megvolt

az evangélikusság minden erénye – az is, hogy a felmerülő
ellentéteket nem elmismásolta, hanem őszintén, világosan,
szeretettel tudta kezelni, oldani. S ha egy szóval kellene ösz-
szefoglalni e közösség jellegét, azt mondanám, hogy derűs.
A lutheri teológián alapuló közvetlen istenkapcsolat egyfajta
általános bizakodást ad, egy olyan bizonyosságot és auto-
nómiát, amely a megváltottságunk tudatából fakad. Ebből
következik az a biztonság, amely akár a világi hatalommal
kapcsolatban, akár a munkahelyi körülmények között az
értelmes és termékeny cselekvés előfeltétele.

Imádság és cselevés, hit és tudás – ez alakította nagy-

jaink életművét Balassi Bálinttól Kossuth Lajoson, Balassa
Jánoson, Podmaniczky Frigyesen át Schulek Frigyesig,
Hamvas Béláig vagy Weöres Sándorig. Az ifjúkori tapasztalat
tehát ma is válasz a kérdésre: boldogságban vagy gondok
között a hitből fakadó derű teszi örömtelivé a tényt, hogy
evangélikus vagyok – lehetőség szerint minél több lélekkel,
ismerettel.

Prőhle Gergely

országos felügyelő

EVANGÉLIKUSOK

hit, a vallásosság sokakban megválto-
zik az évek során, van, aki később

talál rá a hitre, mert nem olyan kö-
zegben élt gyerekkorában, de én
szerencsésnek érzem magam,
mert úgy nőhettem fel, hogy
meghatározó volt az evangé-
likusság a családban. Az éle-
tünk része volt a vallásosság,
a hit, eljártunk templomba,
imádkoztunk, erre tanítottak
minket kiskorunktól kezdve.
Természetes volt, hogy meg-
kereszteltek bennünket, hogy
konfirmáltunk, Áron öcsém még
az evangélikus teológiát is elvégezte.

Az, hogy így neveltek minket a szüleink, ad egy

támaszt az életünkben.

Számomra mindaz, amiről az Erős vár

a mi Istenünk énekünk szól, olyan,

mint egy bástya. Jó tudni, hogy van

nekünk egy ilyen erős bástyánk,

miközben éljük az életünket, a

mindennapjainkat, intézzük a
mindenféle ügyes-bajos dolga-

inkat. Szerintem ez jellemző az

evangélikusságra általánosságban

is: hogy a hitünk mellett éljük az

életet, végezzük a feladatainkat,
és mindeközben ott van az alap,
amelyre építhetünk. Kapaszkodó-
nak is mondhatnám.

Evangélikus hírességek

yerekként természetes volt, hogy templomba járunk,
ennek köszönhetően nagyon sok éneket fejből tudok,

és ennek örülök, de felnőtt fejjel értettem meg sok mindent.
Most, amikor elmegyek egy istentiszteletre, mindig figyelek,
hogy megkapjam azt az akár csak egy mondatot, amellyel
gazdagabban mehetek haza, és ez megnyugvással tölt el.
A hitemről nagyon nehezen tudok beszélni. Gyerekkorom

óta az istenhit oly
mélyen belém ivódott,
hogy az életem termé-

szetes része. Ugyan-

akkor nagyon

komolyan veszem

és figyelem, ami

az istentiszte-

leten, illetve az
úrvacsorakor
elhangzik.

Úgy gondolom,

minden úrva-

csorakor el kell

gondolkodnunk,

és meg kell tudnunk

bocsátani emberek-
nek, és úgy élnünk az
életünket, hogy erre
törekedjünk.

elma néni (Takácsné Kovácsházi Zelma volt Deák téri
evangélikus lelkész) kicsi gyerekkoromtól kezdve óriási

példaképem volt. Azt gondoltam, hogy olyan akarok lenni,
mint ő. De most úgy gondolom, végül jobb, hogy nem lettem
pap, mert így talán jobban tudok Istenről beszélni. Úgy
éreztem: ahogyan én beszélni tudok róla, az nem az elmélet
szintje. Más csatornán keresztül tudok szólni az emberekhez
Istenről. El tudom mondani, milyen öröm nekem, hogy hiszek,
mennyi erőt ad. Talán így tudok példa lenni számukra. Nem
tudok hitvitázni, nem tudok elméleti síkon közeledni a hithez,
de talán gesztusokon és történeteken keresztül képes vagyok
átadni valamit.

Gryllus Dorka

színész

Szente Vajk

színész, rendező

Bényi Ildikó

televíziós műsorvezető

e va n g é l i k u s

h u

GRYLLUS DÁNIEL:

Úgy nőttünk bele, olyan lét ele-

münk az evangélikusság, mint halnak a víz. Nem is
tudnánk máshogy elképzelni. Akinek szilárd az identi-
tása a hitben, az sokkal könnyebben elfogadja a má-
sikat is. Mert nem lesz ettől ingatag a sajátja. Ökume-
nikus együttes vagyunk: ketten katolikusok, ketten
evangélikusok; hármunk mamája pedig református.
Nem érzem idegennek magam egyik templomban
sem: mind Isten háza, ahol én otthon vagyok.

GRYLLUS VILMOS:

Az én evangélikusságom is,

ahogy Dani mondja, magától értetődő, hiszen mindig
is így volt, nem is tudnám máshogy elképzelni. Tar-
tozom valahova. Amikor alkalom adódik arra, hogy az
ember erre büszke legyen, akkor azt mondja: „Jaj, de jó!”

üszke vagyok a solt-
vadkerti evangélikus

gyökereimre, a mai napig
rengeteget jelentenek.
Egyfajta fegyelmet
adott, az életem külön-
böző területeire volt
hatással, nagy fejlődé-
sen mentem keresztül,
amikor odajártam.
Az iskolában heti egyszer

volt hittanom, nagyon sok jó emlékem kötődik hoz-
zá. Intenzív időszak volt ez az életemben a hitem

szempontjából. Amióta az élsporttal foglalkozom,

ez megváltozott. De evangélikus vagyok ma is,

egy evangélikus közösséghez tartozom, és egy

olyan közösséghez jó tartozni, amire büszke

lehet az ember. Amikor hazajutok, és vasárnap
elmegyünk a templomba, az jó érzéssel tölt

el. Én ezzel több vagyok, hogy evangélikus

lehetek, meg vagyok keresztelve, konfirmáltam.

A lelkészem Homoki Pál. Azt szeretem benne,

hogy egy egyszerű emberrel is ugyanúgy el tud
beszélgetni, mint bárki mással, és olyan érdeklő-
dést tanúsít az emberek iránt, mintha száz évvel
ezelőttről ismerné őket.

ülönleges szerepet játszik
életemben az Insula Lu-

therana, az evangélikus sziget
a budapesti Deák téren.
Szüleim itt mondták ki az
igent, engem is itt ke-
reszteltek meg. A József-
városban konfirmáltam,
a békéscsabai Kis-
templomban kötöttem
házasságot. A Deák tér
számomra Budapest egyik
legszebb épületét jelenti,
az evangélikus gimnáziumot.
Jelenti a Huszár Gál könyves-

boltot, ahol békésen lehet böngészni, az

Evangélikus Országos Múzeumot Luther

végrendeletének digitális másolatá-

val, a Pollack Mihály által is épített

templomot, az oltárképet. Raffa-

ello festményének másolatát,

a harangjátékot, a templomot

bezengő hangszerek királyát, az
orgonát, a Lutheránia énekkart.

Jelenti a kis- és nagyobb közös-

ségeket, a közvetlen és közvetett

ismerősöket, a gyülekezetet, a

lelkészeket Keken Andrástól Gáncs

Péterig. Jelenti az elcsendesülést, az

elmélyülést, a megpihenést.

Novotny Zoltán

újságíró, sportújságíró, riporter

Gryllus Vilmos és Dániel

előadóművészek, zeneszerzők, a Kaláka együttes tagjai

Vida Máté

válogatott labdarúgó, a DAC 1904 középpályása

EVANGÉLIKUSOK

Nagyobb a bűne annak, aki nem bocsát
meg, mint annak, aki a bűnt elkövette.

•

Isten egyik legszebb és legcsodásabb
adománya a muzsika, melynek az ör-
dög ádáz ellensége, mert a muzsika sok
kísértést és gonosz gondolatot elűz.
Ezért az ördög nem állhatja a muzsikát.

•

Ne higgy el mindent, amit hallasz. Ne
szeress mindent, amit látsz. Ne mondj
el mindent, amit tudsz. Ne tégy meg
mindent, amit akarsz.

•

Isten nincs helyhez kötve, és nincs
semmiből kizárva. Ott van minde-
nütt: a legkisebb teremtményben, egy
falevélben, egy fűszálban, és még sincs
sehol. Sehol: mármint nem ragadható
meg, és nincs belefoglalva semmibe;
mégis ott van mindenütt, mert ő teremt,
munkál és tart meg minden dolgokat.

•

A hazugság, akár a hólabda: minél
tovább görgetik, annál nagyobb.

Nincs édesebb, kedvesebb, szívmelen-
getőbb kötelék, közösség és társulás,
mint a jó házasság, ahol a házasfelek
békében és egyetértésben élnek.

•

Az asszony a legdrágább kincs, mert
Isten ajándéka; sok jó tulajdonsága,
erénye van, hűség és hit ékesítik.

•

A Miatyánk egymáshoz kapcsolja és
összeköti az embereket, úgyhogy egyi-
kük a másikáért és a másikával együtt
imádkozik, és olyan erős és hatalmas
lesz, hogy még a halált is elűzi.

•

Aki nem imádkozik Istenhez, s nem
hívja segítségül szükségében, az bizony
nem tartja őt Istennek, nem adja meg
neki isteni dicsőségét.

•

A gonosz kívánságokat semmi más
sem oltja ki, egyedül az égi harmat és
az isteni kegyelem zápora. A böjtölés,
a munka és a virrasztás mind szüksége-
sek, de önmagukban nem elegendők.

A madarak pedig aggodalmaskodás és
fösvénység nélkül repülnek, nekünk
éppen így aggodalmaskodás és fös-
vénység nélkül kell dolgoznunk. Ha
azonban aggodalmaskodsz és fösvény-
kedsz, hát akkor csak gyötrődj és fös-
vénykedj, hogy a sült galamb valóban
a szádba repülhessen! De magadra
vess, ha azután Isten parancsolatainak
betöltését és az üdvösséget így nem
tudod elnyerni.

•

Isten türelmes, hosszútűrő és irgalmas,
sokáig tud hallgatni, és a leghitványabb
fickókat nagy ideig büntetlenül nézi,
és engedi a maguk útján járni. Én nem
tudnám ezt megcselekedni.

Ezt is Luther Márton

mondta

Luther Kiadó – Magyarország egyetlen evangélikus
könyvkiadójaként – gazdag kínálattal várja olvasóit.

Egyházi jellegéből fakadóan elsősorban teológiai, egy-
háztörténeti témájú kötetek és lelki útravalót tartalmazó
kiadványok közül válogathatnak az érdeklődők a kiadó
webáruházában (Bolt.lutherkiado.hu) vagy a főváros
VIII. kerületében, az Üllői út 24. szám alatt található könyves-
boltjában, de egyházunk kiadója szép számmal jelentet meg
szépirodalmi, művészeti vagy ismeretterjesztő köteteket,

illetve gondozza a Magyarországi Evangélikus Egyház
folyóiratait (Credo, Lelkipásztor) és kétheti magazinját,
az Evangélikus Életet is. Az életrajzok kedvelőinek vagy az
egyházzene iránt érdeklődőknek is érdemes ellátogatniuk
a kiadó honlapjára.

A kisebbeket az iskolai keretek között használt hit-

tankönyveken túl bibliai témájú foglalkoztató füzetek és
színezők, matricás albumok várják. Az ifjúsági korosztály
tagjai képregények segítségével mélyíthetik el ismereteiket
például Luther Márton életével kapcsolatban.

Látogasson el a kiadó honlapjára (Lutherkiado.hu), keres-

se fel webáruházát (Bolt.lutherkiado.hu), vagy jöjjön el sze-
mélyesen a könyvesboltba! (Budapest VIII. ker., Üllői út 24.
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9–17 óra között.
Telefon: 1/411-0385; e-mail: kiado@lutheran.hu.)

Könyvkiadó, könyvesbolt,
webáruház

e va n g é l i k u s

h u

Megtalálni a hangot

a fiatalokkal

Amikor elkezdtem hittanra járni, egyből úgy éreztem: idetar-
tozom. Nagyon kedves a hittantanárom. Sokat járok a gyüle-
kezetbe, fontos nekem. Sok barátom van itt. Istentiszteletre
is járok. Ott apukámmal és anyukámmal együtt szoktunk
zenélni. Gitáron, cajónon és ütős hangszereken játszunk.
2016-ban, az ökotábor végén volt a keresztelőm, ott volt az
egész család. A gyülekezet is örült nekem. Anyáék a keresz-
telőmre lefordítottak egy dalt, amit előadtak. Jólesik, hogy
idetartozhatom.

auber

eronika

suZsanna

(Ágfalva)

Nem olyan régen a barátom, Gábor révén kerültem a szege-
di gyülekezetbe. Mindig izgulok, ha új emberek, új környezet
vesz körül. Itt már első alkalommal is nagyon felszabadultan
éreztem magam. Nem vallásgyakorló családból jöttem, így
bennem is volt egy félsz, hogy mi fog majd fogadni egy
keresztény közösségben. Örömmel mondom, hogy pozitívan
csalódtam. Ebben a közösségben jó, befogadó emberek
vannak. Sok mindenben különbözünk, de az érződik, hogy a
gyülekezetet összetartja az, hogy egyfelé tekint. Itt jól érzi
magát az ember.

esei

ruZsina

egyetemi hallgató (Szeged)

Nem könnyű a választás, ha a nyári táborokról van szó.
Egyházunk idén nyáron is többféle ifjúsági tábort szervez.

TÖBB MINT FESZTIVÁL – 13. SZÉLRÓZSA ORSZÁGOS
IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ. Ez a fesztivál fiataloknak szól. Ze-
nekarokkal, kulturális programokkal, előadásokkal, sporttal,
áhítatokkal, és ami a legfontosabb: találkozásokkal. Találkoz-
hatunk Istennel és egymással. A keresztény könnyűzenei ze-
nekarok előadásain túl fellép a Blahalouisiana, a Lóci játszik,
a Hiperkarma, valamint Szabó Benedek és a Galaxisok. Bár
a Szélrózsa a nyár legolcsóbb fesztiválja, mégis többet lehet
ott kapni, mint bárhol másutt. Itt találkozik a spiritualitás és
a gyakorlatiasság, a belső csend és a hangerő.

Gyula, július 15–19.

• Szelrozsatalalkozo.hu

ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TÁBOR. „Képzelj el egy olyan tábort,
ahol figyelnek rád, ahol felteheted a kérdéseidet, elmond-
hatod a véleményedet, megoszthatod az érzéseidet! Ahol
új emberekkel ismerkedhetsz meg, barátokra lelhetsz” –
mondja Csadó Balázs táborvezető.

Bánk, június 29. – július 5.

FELHŐTLEN BESZÉLGETÉSEK BONYHÁDON. „Minden
12–17 év közötti fiatalt sok szeretettel várunk az ország
egész területéről. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus
Gimnázium és Kollégium fantasztikus lehetőségeket nyújt
mind a felhőtlen beszélgetésekre, focizásra, számháborúra,
kis- és nagycsoportos beszélgetésekre és az esti koncertek
hallgatására” – hívogat Deák Dániel, az országos evangéli-
kus konfirmandus- és ifjúsági tábor vezetője.

Bonyhád, június 22–27.

RÉGI IDŐK FOCIJA NAGYVELEGEN. „Garantáljuk, hogy
nálunk mindennap eleget rúghatod a bőrt!” – hangzik az
országos evangélikus focitábor lelkesítése. Ezen a nyáron a
Régi idők focija címet viseli a tábor.

Nagyveleg, július 20–25.

DICSÉRET DOBBAL, TÁNCCAL ASZÓDON. „Mindenkit
nagyon sok szeretettel várunk a zenei táborba, akit érdekel
a zene, és szeretne egy hangszeren megtanulni játszani vagy
a tudását továbbfejleszteni, hiszen nálunk lehetőség van
gitáron, zongorán, hegedűn, furulyán, fuvolán és cajónon
tanulni” – hirdeti az eseményt a zenei tábor.

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, augusztus 9–15.

Megkérdeztük:
miért jó gyülekezethez tartozni?

PONGRÁCZ MÁTÉ evangélikus lelkész:

„Ülök péntek délután a zsizsegő, telefont
nyomkodó fiatalokkal szemben, és felteszem
magamban újra és újra a kérdést: mit kere-
sek én itt? A reményt nyújtó választ mindig
Jézus adja: »Kiment a magvető vetni…«”

EVANGÉLIKUSOK

Fél évezredes hagyomány – nevelünk, tanítunk is

Óvodától egyetemi szakkollégiumig

EVANGÉLIKUS

PEDAGÓGIAI

INTÉZET

2014 szeptemberétől

92 intézményegység

14 pedagógiai

szakértő

13 tantárgygondozó

8 szaktanácsadó

1 pedagógiai-szakmai

szolgáltató

A Fölszállott a páva! legutóbbi évadának döntőjében
közönségdíjat nyert Vasi Kislegényczéhnek saját
csapatorvosa is van. No, nem azért, mert annyira
betegesek lennének a táncosok. Egyikük édesanyja,
aki gyermekorvos, egy fellépésre készülve, ingvasalás
közben osztotta meg velünk véleményét: „Fontos,
hogy a gyermekeinket önazonosságra neveljük. Eb-
ben a néphagyománynak éppúgy szerepe van, mint
a felekezeti kötődésnek. Akinek erős az identitása, az
egészségesebb, és inkább képes boldog életet élni.
Egy szülő pedig ennél nem akar többet, boldognak
akarja látni a gyermekét. Ezt itt, Szombathelyen,
a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában
a férjemmel és a táncoskollégáival, a pedagógusok-
kal, a lelkészekkel és persze a szülőkkel is a legfonto-
sabb nevelési célnak tartjuk.”

. g

yörke

sZTer

édesanya és gyermekorvos

„A mi iskolánknak olyan
az egészségügyi szak-
képzés, mint Sopronnak
a Lővérek. Hozzátartozik
elválaszthatatlanul. De van
még más jellemzője is a
városnak, miért ne lehetne
az Eötvös-középiskolának is?
Ezért indítottunk korábban
gimnáziumi tagozatot, amely

ma már stabilan működik. Aztán még merészebbek
lettünk, és belevágtunk a modern táncos képzésbe.
Kihívás egy olyan képzést elindítani és fenntartani,
amelynek nincs előzménye, hagyománya a városban.
Evangélikus középiskola vezetőjeként a nehéz pil-
lanatokban Luther Márton példájából merítek erőt:
merész újító volt. És bátran, Magyarországon az el-
sők között csatlakoztak reformer tanaihoz a soproni
polgárok is. Ezt a hagyományt – a magunk mértéke
szerint – nekünk is kötelességünk folytatni.”

oTTschling

ábor

igazgató

(Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi

és Művészeti Szakgimnázium, Sopron)

„Úgy ismernek, itt, a fasori gimnáziumban úgy is
emlegetnek, hogy »a hegedűs fiú«. A sikeres előa-
dáshoz nagyon sok gyakorlás kell… kellene, de
van, amikor nincs kedvem. Ilyenkor a szüleim ze-
nei pályájára gondolok, tudom, hogy erőfeszítés,

lemondás is van
benne, és nem
csak a csillogás.
Amikor tavaly
novemberben
a gimnázium
evangélikus
újraindulásának
harmincadik
évfordulóján
a templomban
a szüleimmel

léptem fel, ott éreztem, hogy a zenén keresztül
Isten hangja szólal meg. Ezért az élményért hálás
vagyok, és mindig szívesen mondok igent az
egyházi felkérésekre.”

ejérvári

unor

gimnazista

(Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium)

e va n g é l i k u s

h u

A közel kilencvenéves iskolaépü-
letet Kós Károly tervei alapján
építették, aki az erdélyi Három-
szék falvainak építészetét középü-
letekben és Budapesten is képes
volt újraformálva átörökíteni a
jövőnek. Miután az evangélikus
egyház átvette az intézményt, a
gimnázium Sztehlo Gábor nevét
vette föl. Ő volt az, aki a második világháborút követő években a mindennapok
biztonságát, a családi szeretet hiányát is pótolni képes közösséget épített nehéz
sorsú, kilátástalan helyzetben lévő gyermekeknek. Az itt tanító pedagógusoknak
fontos, hogy ebben a közösségben a folyamatos önképzés mellett komoly figyel-
met fordítsanak az egymástól tanulásra. Céljuk, hogy a kreativitás és az együtt-
működés egyaránt fókuszban legyen. „A 21. század technikáját programozva nem
szabadulhatunk a gondolattól, hogy mindehhez a Nagy Programozó teremtette
meg adottságainkat. A legjobb megoldások keresése közben szembesülünk éle-
tünk igazi kihívásával: hogyan építhetünk a biztos krisztusi alapra életünk lefutásá-
nak gyorsan változó programkörnyezetében is” – fogalmaz az iskolalelkész.

arosán

ajnal

tanár és G

yőri

ábor

áviD

iskolalelkész

(Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium)

– Azt mondta apukám, hogy
én leszek az evangélikus
óvodások reklámja.

– Igen, te fogod az oviso-

kat képviselni, és ezért fotó is
készül rólad.

– Jó, azt tegyétek be a

metróba, mert ott sok ember
látja. Tudod, a mozgólépcső
mellett meg a villamoson.

– Újságra gondoltunk, hogy azok az emberek is

lássák, akik nem Budapesten élnek.

– Akkor építek egy nagy teherautót, hogy a sok

újságot el tudjátok vinni.

arcika

a Kisdeák Evangélikus Óvoda egyik négyévese

Az eltérő fejlődésű kisgyermekek integrált neveléséről
beszélgetünk, miközben a szomszédos csoportszobából
gyermekkórus hangjait halljuk: „Gomba, gomba, gomba, /
Nincsen semmi gondja…” „Mi azt mondjuk – veszi vissza a
szót a szelíden határozott óvónő –, hogy minden igyeke-
zetünkkel azt keressük, hogyan támogassuk a családo-
kat. Bármilyen fogyatékkal élő gyermek nevelése sokkal
nagyobb felkészülést igényel, gyógypedagógusok, fejlesztő
szakemberek, elkötelezett óvónők és együttműködő da-

dusok alkotják a stábot. Ehhez rengeteg türelemre, megértésre, újrakezdő erőre
is szükség van. Van egy kislányunk, aki nagyon sokáig nem beszélt. Amikor már
brümmögött, zümmögött, az elég is volt ahhoz, hogy a társai megértsék. Mára
szép sikereket értünk el, rövid mondatokkal beszél, nagyon jó a kapcsolata a
többi gyermekkel, a felnőttekkel.”

akan

suZsanna

intézményvezető

(Irsai Evangélikus Egyházközség Mustármag Óvodája)

Oláh Róbert, a diakóniai
osztály gazdasági referense
maga is tagja, majd mentora
volt a nyíregyházi Evangélikus
Roma Szakkollégiumnak, ahol
hátrányos helyzetű, elsősorban
cigány fiatalok tehetséggon-
dozása zajlik. „Szakkollégista
voltam, és egy tehetséggon-
dozó pályázat keretében
hétvégi programokat szervez-
tünk középiskolásoknak. Akkor találkoztam először Tihivel. Az osztálytársai között
ő volt a hangadó, határozott elképzeléssel: katona akart lenni. Tudtam, kell, hogy
önálló legyen, és merje kimondani a véleményét, de azért ez a gyakorlatban nem
volt egyszerű: vitatkoztunk, sőt kötekedtünk is egymással” – idézi fel Robi. Serbán
Tihamér, aki rendszergazdaként dolgozik az egyház országos központjában, és köz-
ben had- és biztonságtechnikai mérnök szakos hallgató, átveszi a szót: „Volt olyan
is, hogy hónapokig nála laktam.” „Barátok vagyunk, persze. Ezért bevállalom, hogy
olyat is elolvasok, amit épp Tihi tanul. Ilyen volt most a mérnöki fizika… Jó lett volna,
ha nekem is lett volna annak idején valaki, akivel átbeszélhetem, ami nehezebb.”

láh

óberT

és s

erbán

ihaMér

EVANGÉLIKUSOK

OLTALOM SZERETETSZOLGÁLAT

Milyen megfontolásokból vállalkozhat egy egyházi közösség
arra, hogy segítségére siet a különlegesen nehéz élethely-
zetbe került embertársainak?

Húsz évvel ezelőtt az Oltalom Szere-

tetszolgálat megalapításával az országban
elsőként egy település – Nyíregyháza
– teljes hajléktalanellátását vállalta át a
helyi evangélikus gyülekezet a Magyaror-
szági Evangélikus Egyház támogatásával.

Az 1990-es évek második felében már

elég pontosan lehetett látni, hogy a rend-
szerváltásnak komoly „vesztesei” vannak
a magyar társadalomban. Nyilván a „nyertesek” eredményeit
sem szabad elfelejteni. Ebben a helyzetben az volt az egyik
fontos kérdés, hogy az egyháznak ebben a folyamatban
a nyertesek vagy a vesztesek oldalán van-e a helye. Ott és ak-
kor többen azt értettük meg, hogy

az eredeti jézusi felfogás

bennünket az elesettek, a kiszolgáltatottak, a vesztesek
mellé állít.

Jézus az irgalmas Istenről szólt, és követőit is a

radikális irgalmasság útjára hívta.

Az Oltalom Szeretetszolgálat feladata, hogy a legjobb

szakmai ellátást nyújtsa minden rászorulónak, gyülekezetünk
pedig (a nyíregyháza-kertvárosi evangélikus gyülekezet) nyit-
va áll azok számára, akik az ellátáson túl gyógyító, befogadó
közösséget keresnek, és akik válaszolni szeretnének Isten
meghívására. Evangélikus elkötelezettséggel végezzük szolgá-
latunkat a közvetlen „életmentésben”: a nappali melegedőn,
a népkonyhán, az éjjeli menedékhelyen, a szenvedélybetegek
nappali ellátásában, az átmeneti szállón, a hajléktalan idősek

otthonában. A családok átmeneti otthona, a családi bölcsőde
a krízishelyzetbe került családokon és gyermekeken segít.
A nevelőszülői hálózattal próbáljuk csökkenteni azok számát,
akik családi háttér nélkül a szociális ellátórendszerben kötnek
ki. Magas szintű ellátás, munkához, családhoz és közösséghez
jutás segítése, emberhez méltó életkörülmények kialakítása a
ránk bízottak számára – ezen munkálkodunk.

aborcZi

éZa

lelkész, intézményvezető

ÉLIM EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON
Minden ember egyedi, megismételhetetlen személyiséggel
és elveszíthetetlen méltósággal bír.

Az emberi élet Isten

ajándéka, amely sérthetetlen. Minden ember Isten képmá-
sára teremtetett – vallják meggyőződéssel a nyíregyházi
Élim Evangélikus Szeretetotthon dolgozói.

Az intézmény 1920. május 1-jén

kezdte meg működését. Ma kor-
szerű, a fogyatékkal élők számára
komplex szolgáltatást nyújtó integ-
rált intézményként végzi feladatát.
Bentlakásos ellátásban ötven fő
középsúlyos, súlyos értelmi fogya-
tékos és halmozottan sérült számá-
ra biztosít szeretetteljes ellátást.
Az ország egész területéről fogad

lakókat. Támogatott lakhatásban két telephelyen tizenhat fő
van elhelyezve. Alapszolgáltatásként fogyatékos személyek
nappali ellátása és támogató szolgálat működik. A kerekes-
székes ellátottak szállítását liftes kisbusz könnyíti meg. Ez év-
ben negyvenkét fő látja el a feladatokat a szeretetotthonban.

A segítségre szorulók

oldalán állunk

Egyház és diakónia

AMIT A LEGTÖBBEN SZOCIÁLIS
MUNKÁNAK ISMERNEK, AZT
AZ EGYHÁZBAN TÖBBNYIRE
DIAKÓNIAKÉNT EMLEGETJÜK.
A GÖRÖG DIAKONOSZ SZÓ
SZOLGÁT JELENT.

e va n g é l i k u s

h u

Az intézmény biztosítja a lakók gondozását-ápolását, egyéni
fejlesztését az életkoruknak, egészségi, mentális és pszichés
állapotuknak, a fogyatékosság mértékének megfelelően.
Elvárás a munkatársak irányában a szeretetteljes légkör meg-
teremtése, az okos szeretet, az együttérzés, a segítőkészség,
a toleráns, empatikus és bátorító magatartás, a kreatív kez-
deményezés. Az itt élők fejlesztése, foglalkoztatása, tartalmas
időtöltésük biztosítása kiemelt feladat. 2020. május 1-jén
a századik születésnapját ünnepli az intézmény. Az Élim jubile-
uma örömteli alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és
hálával tekintsünk vissza az eltelt időre.

iPos

lona

agDolna

intézményvezető

EVANGÉLIKUS NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATOK

Az evangélikus diakónia múltjában nagy szerepet töltöttek
be az árvaházak. Hitük gyümölcseként egykori mecénások
és gyülekezetek alapítottak ilyen intézményeket, hogy el ne
kallódjanak a reánk bízott gyermekek.

A diakóniának ösz-

szetett ellátási formája volt és ma is az a veszélybe került,
elhanyagolt gyermekek közötti szolgálat.

Ha egy gyermek

önhibáján kívül nem maradhat a saját szüleivel, az állami gyer-
mekvédelemnek kell közbelépnie, így kerülnek ezek a gyere-
kek a képzett és hálózatban foglalkoztatott nevelőszülőhöz.
A nevelőszülői hálózatban mindig csapatban dolgozunk, és a
nevelőszülőkön kívül a tanácsadók (például egy helyi gyüleke-
zet alkalmas tagja), az oktatási intézmény, az állami szervek és
különféle támogató hivatások (fejlesztőpedagógus, gyógype-
dagógus, pszichológus, orvos, lelkész) vesznek részt.

A rendszerváltozás utáni diakóniai munkánk nagy adóssága

volt, hogy a gyermekvédelem terén nem vagy csak alig történt
szerepvállalás. Az utóbbi évek örömteli fejlesztésének köszön-
hetően immáron négy nevelőszülői hálózat működik az evan-
gélikus diakóniában: Kelet-Magyarországon, Nyíregyházán az
Oltalom Szeretetszolgálat Nevelőszülői Hálózat, Közép-Ma-
gyarországon a gödöllői Tessedik Sámuel Evangélikus Ne-
velőszülői Hálózat, Budapesten a Sion Nevelőszülői Hálózat,
a Dunántúlon pedig szombathelyi központtal a Mózeskosár

Evangélikus Nevelőszülői hálózat végzi szolgálatát – országo-
san közel kétszáz gyermekről gondoskodva.

Várjuk az új nevelőszülők jelentkezését gyülekezeteinkből

is. Célunk, hogy országosan épüljön ki ez a szolgálati ág, és
minél több gyülekezetet állítsunk a területükön élő családok
mögé támaszként.

regersen

-l

abossa

yörgy

lelkész, intézményvezető

NAPOCSKA ÉS HOLDACSKA EVANGÉLIKUS CSALÁDI
BÖLCSŐDE
„Bízunk abban, hogy munkánk a családi nevelés kiegészítője,
támogatója lehet”

– vallják a debreceni Napocska és Holdacs-

ka Evangélikus Családi Bölcsőde alapítói. Régóta volt dédel-
getett álmuk a debreceni evangélikusoknak, hogy a városban
újra evangélikus oktatási, diakóniai tevékenység folyjon.
2020-ra ez valósággá vált.

A január 20-án elindult szolgáltatás kiemelt fontosságú

közösségünk minden tagja számára. Szeretnénk, ha nemcsak
egy intézmény lenne a sok közül, hanem olyan szolgáltatást
igyekszünk nyújtani, amely egyházunk városi jó hírét öregbíti.

A bölcsődébe olyan, húszhetes kort betöltött gyermekeket

várunk, akiket szüleik szeretnének biztonságban, jó körül-
mények között tudni és szerető gondoskodásban részesíteni.
A kis létszám miatt lehetőségünk van arra, hogy a gyermeke-
ket egyéni igényeknek, fejlettségüknek megfelelően fejlesz-
szük. Egyházi jellegünknél fogva külön gondot fordítunk az
elfogadó, befogadó légkör megteremtésére és az evangéliumi
értékek átadására.

A családi bölcsődék csoportszobái gyülekezetünk egyik lel-

készlakásában kaptak helyet, amely templomunkkal szemben
helyezkedik el. Intézményünk természetesen nyitva áll a más
felekezetű és nem megkeresztelt gyermekek előtt is, ugyan-
akkor titkon reménykedünk abban, hogy az udvarra belépve a
szülők egy idő után gyermekükkel nemcsak jobbra, a bölcsőde
épülete felé veszik az irányt, hanem balra fordulva, a templo-
munkba is betérnek.

sZTalos

ichárD

evangélikus lelkész

EVANGÉLIKUSOK

FELVIDÉK

A MEGMARADÁSBAN BÍZVA
A közel félmilliós felvidéki magyarság elenyésző részét alkot-
ják az evangélikusok, legfeljebb tízezer lélek, Nagytárkánytól
egészen Pozsonyig. Halmozottan kisebbségi létben, elhanya-
golt régiókban, szolgálattevők és hitüket gyakorlók hiányában,
egyházpolitikai ellenszélben mégis ott él a remény a szívek-
ben, hogy sorsunk jobbra fordul.

A határhoz közeli aprófalvakban, de Révkomáromban

is Magyarországról átjáró lelkészek szolgálnak odaadással.
Százdon, Ipolyszakálloson ugyanolyan hálásak ezért a hívők,
mint Nagytárkányban vagy Farnadon. Néhány éve gömöri lelki
ébredés tanúi lehetünk. A hosszúszói és sajógömöri paróki-
ák kicsiny lelki központokká nőtték ki magukat a teológiát
most végző Lóczy Tibor, illetve Ferenczy Erzsébet és Bálintné
Varsányi Vilma lelkészek vezetésével. Státusz és infrastruktúra
nélkül hirdettetik az evangélium.

Alsószeli a Magyarországon működő országos szlovák lel-

készi szolgálathoz hasonlóan az országos magyar nyelvű szol-
gálat központjává kíván válni. Azzal a szándékkal, hogy többek
között segítse mindazon magyarul tudó lelkészek szolgálatát,
akik a gazdagabb és vallásosabb északi gyülekezetek helyett
délen két nyelven is gondozzák a lelkeket. Eközben valami
készül. Az újonnan hivatalba lépett szlovák püspököknek
– a határon túli szlovákok lelkigondozását célul kitűzve –
szándékukban áll a határon túli magyarokat évek óta segítő
magyar püspöki karral egyeztetni. Mi pedig reménykedéssel
tekintünk a tárgyalások elé.

Van minek örülni, van miben reménykedni.

Adja Isten, hogy

Palócföldön és az Alföldön is mindenki anyanyelvén hallgat-
hassa Isten igéjét, és őrizze továbbra is evangélikus hitét.

agy

livér

lelkész (Alszószeli)

SZLOVÉNIA

HOGY TERMÉSZETES LEGYEN A MAGYAR SZÓ

Az evangélikusság számomra azt jelenti, hogy Istenhez
tartozom, ő számontart engem, és egy közösséghez is
tartozom, ahol szintén számontartanak.

Másrészt feladatot

is jelent, hiszen az a szolgálatom, hogy pásztoroljam a rám
bízottakat. Ilyenformán kapcsolódik össze az evangélikusság
és a magyarság az én életemben.

Egy kis kétnyelvű gyülekezetet vezetek Szlovéniában.

Miért fontos, hogy legyenek kétnyelvű közösségek? Mert a

reformáció egyik célja az volt, hogy az emberek anyanyel-
vükön hallgathassák az evangéliumot, hogy a Szentíráson
keresztül megérthessük, mi Isten akarata az életünkben.
Együtt éljük meg a hitünket, a magyarságunkat és a kultú-
ránkat. Számontartjuk egymást. A lelkészség mellett magyar
éneket tanítok a kétnyelvű óvodákban a Muravidéken.
Kulcsfontosságú, hogy már egészen korán megszerettessük

a gyerekekkel a zenét és a magyar nyelvet, hogy természe-
tes legyen számukra a magyar szó.

A diaszpóraközösségek egyik jelszava a megmaradás. Én

mégis azt gondolom, hogy ennél sokkal fontosabb missziói
cél a növekedés. Tovább kell adni az örömhírt azok számára,
akik még nem tapasztalták meg a személyes kapcsolatot Is-
tennel. Tovább kell adni anyanyelvünk kincseit, hogy a gye-
rekeink is ebben növekedjenek fel. Számontartjuk egymást,
erősítjük egymást, együtt növekedünk hitben, közösségben.

nDrejek

uDiT

lelkész (Muraszombat)

Evangélikusok Európában

e va n g é l i k u s

h u

ERDÉLY

VARIÁCIÓK A SZÓRVÁNYRA – TEMPLOMMAL
ÉS TEMPLOM NÉLKÜL
Nagyszülők, nagycsalád, ünnep, úrvacsora, oltár, liturgia,
gyertya illata, kis fehér evangélikus templom a nagy temp-
lomok árnyékában (református, római katolikus, ortodox),
hegykoszorúba zárt bányaváros – Nagybánya. Ha arra gon-
dolok, mit jelentett gyermekkoromban evangélikusnak lenni,
ezek a képek elevenednek meg emlékezetemben. És ezek
máig meghatározzák lelkiségemet.

Szüleimmel Máramarosszigeten laktunk, ahol az 1980-as

években tizenegyen voltunk evangélikusok, és mindig meg
kellett magyarázzuk az osztálytársaknak, barátoknak, mit jelent
az, hogy „evangélikus”, milyen lehet egy olyan felekezet, amely-
nek a kisvárosban temploma sincs. Ilyenkor Nagybányáról me-
séltem. Az ottani gyülekezet is szórványgyülekezet, kétszáznál
több tagja talán sosem volt, a szigetihez képest mégis erős és
jelentős közösségnek éreztem: van temploma, a városban tud-
nak róla, ismerik történelmét, tisztelik a lelkipásztorát. Magyar-
ként és evangélikusként is szórványsorsban éltünk.

Később a marosvásárhelyi gyülekezetbe kerülve találtam

lelki otthonra, ami már a szórványlét enyhébb változatát je-
lentette számomra: nagy magyar közösségben kis evangélikus
gyülekezet, kedves kis templommal. Majd az egyetemi évek
óta a szórványlét újabb fokozatát is megélhetem a kolozsvári
evangélikus gyülekezet pompás templomában.

Az erdélyi evangélikusokról a legtöbbeknek Brassó, a bar-

casági csángók jutnak eszébe. De a szórványsors variációi az
erdélyi evangélikusok között is változatosak. Mindebben meg-
határozó, hogy

fokozottabban értékes számunkra minden,

ami hagyományosan evangélikus. Ugyanakkor fokozottan
erős az a kötelék is, amely összeköt minket a más felekezetű
és más nemzetiségű testvéreinkkel.

enkő

imea

lelkész, teológiai intézeti oktató (Kolozsvár)

NÉMETORSZÁG

ÚTON EGYMÁS FELÉ A DIASZPÓRÁBAN IS
„Jó volt végre magyar szót hallani!” – mondta valaki az első
lipcsei istentisztelet után, decemberben. Kevés istentiszteleti
alkalom után hangozhat el ez a mondat. Mi már megszokhattuk,
hogy részt tudunk venni magyar nyelvű istentiszteleten, és van
magyar gyülekezetünk. Talán olyannyira természetesnek vesz-
szük, hogy nem is érezzük már ennek értékét. A külföldre került
magyar testvérek azonban keresik a magyar alkalmak lehetősé-
geit, a helyet, ahol szót értenek velük. Ezért nagyszerű, amikor
Krisztus által épülhet egy magyar közösség akár külföldön is.

Az evangélikusság számomra a Krisztusra bízott életet

jelenti. Vele pedig még nehézségek között is öröm vár ránk.
Krisztussal a kevesebb is lehet elég, és benne megtalálhat-
juk az utat egymáshoz is.

Hiszen olykor ma Magyarországon

sem könnyű evangélikusnak lenni. Vannak nálunk népesebb
egyházak is hazánkban, s gyakran érezhetjük úgy, hogy
kisebbségbe kerültünk. Az országhatárt átlépve azonban már
egészen más arányokat láthatunk: Németországban éppen az
evangélikusok vannak a legtöbben. A magyar diaszpórában
élve viszont ismét egy kisebbség részévé válunk külföldön.

Tehát magyar evangélikusnak lenni valahol mindig a meg-

oldások keresése: a közösség megtartása ott is, ahol éppen
kisebbségben vagyunk. Krisztusban bízva ott is, ahol nem
könnyű az egymásra találás. Rácsodálkozni arra, hogy a lehe-
tetlen is valósággá válhat, mivel Krisztus teszi élővé közössé-
geinket mindenkor.

Így lehetünk közösségben Krisztus által: Erdélyből, Kár-

pátaljáról és máshonnan érkezettek. Énekeljük az evangélikus
korálokat és a székely vagy a magyar himnuszt. Hallgatjuk
Isten igéjét, és együtt imádkozunk. Mert külföldön különösen
is jó magyar szót hallani, jó magyarul hallgatni Isten igéjét!

Zabó

illa

(Berlin)

EVANGÉLIKUSOK

Mi, evangélikusok.

A Magyarországi Evangélikus Egyház

ingyenes kiadványa, az Evangélikus Élet melléklete. Kiadja
a Luther Kiadó (kiado@lutheran.hu), 1085 Budapest, Üllői út 24.
Telefon: 06-1/317-5478, 06-20/824-5518

Felelős kiadó: a

nTal

álinT

, a Luther Kiadó igazgatója • Szerkesztette:

éZDi

eáTa

• Olvasószerkesztő: D

obsonyi

ánDor

• Korrektor:

áTé

óTh

suZsánna

• Tördelés, lapterv: s

Zabó

áviD

ároly

• Fotók: M

agyari

árTon

• Nyomdai előállítás: MondAt Kft.,

2600 Vác, Nádas utca 2. (Mondat.hu) • Felelős vezető: n

agy

ásZló

• ISSN 0133-1302

Mindenható Isten, életünk teremtője és megtartója,
hallgasd meg imádságunkat a teremtett világért, a
természetért, közösségeinkért; ismeretlenekért és
ismerősökért, barátért és ellenségért, szeretteinkért,
önmagunkért.

Te ismered az ember útját: kérünk, tekints ránk,

amikor jó ügyekért, kenyérért, másokért fáradunk,
áldd meg ezt a fáradságot. Tekints ránk akkor is,
amikor életünk piacterén elkeseredetten, tehetetlenül
állunk, és időnk homokként fut ki kezeinkből. Te adj
értelmet, rendszert, küldetést a napjainknak.

Te ismered az ember szívét, tudod, mitől boldog, és

tudod, mitől fáj. Kérünk, óvd meg a családok közös-
ségét, akár teljesek, akár csonkák. Kérünk, tekints
azokra, akik magányosak; vagy mert elvesztették a
számukra fontosakat, vagy mert senki nem veszi észre
őket. Add meg nekünk, hogy okosan tudjunk szeretni.

Te ismered testünket, lelkünket, te látod, amikor

beteg, szenved. Kérünk, tekints azokra, akik elvesz-
tették egészségüket, könyörülj azokon, akik más
egészségét tették tönkre. Adj enyhülést a szenve-
dőknek, erőt a gyengéknek. Akaratod szerint tedd
egésszé, ami összetört testben-lélekben.

Te ismered a természet, a teremtett világ sorsát.

Tekints arra, ami lángol, olvad, fuldoklik, elvérzik, el-
tűnik… Bocsásd meg mindezt az embernek! Könyörülj
rajtunk, amikor egyre nyilvánvalóbb, hogy a vesztünk-
be rohanunk: elveszünk, elhasználunk mindent, amit
a természet ad, felelőtlenül, szükségen felül, saját
életünkben éppúgy, mint a hatalmas világrendszer
részeként. Téríts mindannyiunkat jobb belátásra, a
felelősség felismerésére.

Istenünk, fordítsd felénk füledet, és hallgass meg

minket. „Mert nem a magunk igaz tetteiben, hanem a te
nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket.”
Ámen.

Imádság

e va n g é l i k u s

h u

Az evangélikus egyház legismertebb jelképe
a Luther-rózsa, amelyet szerte a világon
megtalálunk evangélikus templomo-
kon, kiadványokon, de sokan hordják
kitűzőként is.

A motívum eredetileg Luther

Márton reformátor címere volt, az
ő 1516-ban keltezett egyik levelén
találjuk a középen szívbe vésett
kereszttel díszített, kör által övezett
öt rózsaszirom első viaszpecsétes
ábrázolását, a szirmok között kicsiny
levelekkel, „M L” felirattal.

1530-ban Hans Spengler városi jegyző

a címer rajzát véleményezésre megküldte
Luthernek, aki 1530. július
8-án így magyarázta el neki
a motívum jelentését: „A ke-
reszt legyen az első, feketén,
szívbe helyezve, ami termé-
szetes színű. Ezzel arra akarom
magamat emlékeztetni, hogy
a Megfeszítettben való hit üd-
vözít bennünket. Ugyanis csak
akkor igazulunk meg, ha szívből
hiszünk (Róm 10,10).

Jóllehet a kereszt fekete, mivel megöl, s kell,

hogy fájjon is, mégis meghagyja a szí-

vet saját színében, nem rontja meg a

természetet, tudniillik: nem öldököl,

hanem életben tart. Az igaz ember

ugyanis hit által él, mégpedig a

Keresztrefeszítettben való hit

által. Ez a szív fehér rózsa köze-

pén legyen annak a kifejezéséül,

hogy a hit örömmel, vigasztalással

és békességgel ajándékoz meg, és

egyenesen egy fehér, üde rózsába

helyez. Mivel nem olyan békesség és

öröm ez, amilyent a világ ad, azért legyen

a rózsa fehér és ne piros. A fehér szín ugyanis

a lelkek és az angyalok színe.
Ez a rózsa égszínkék mezőben
legyen, mert az ilyen lelki és
hitbéli öröm az eljövendő
mennyei örömnek a kezdete.
Ez azonban a lélekben és
hitben már most megvan, a
reménység által előre ízlel-
jük, jóllehet most még nem
érzékeljük. A mező körül arany
gyűrű legyen: jelezze, hogy ez
a mennyei üdvösség örökké

tart, és nincs vége soha, emellett értékesebb minden öröm-
nél és vagyonnál, amint az arany a legnemesebb és legér-
tékesebb fém. Krisztus, a mi jóságos Urunk, legyen lelkével
amaz eljövendő életre. Ámen.”

Az evangélikus egyház címere tehát jól jelképezi Luther

egész teológiáját.

ésZleT

abiny

ibor

írásából

Forrás: Misszió evangélikus magazin, 2002/1. szám

Evangélikusok rózsája

KINEK SZÍVÉBEN KRISZTUS KERESZTJE,
ANNAK TÖVISEK KÖZT IS RÓZSÁS LESZ ÉLETE,
REÁ KÉKLŐN MOSOLYOG AZ ÉG,
ÉS KRISZTUS SZERETETE ARANYOZZA BE ÉLETÉT.

RÓZSÁKON JÁR KRISZTUS HÍVE,
HA KERESZTET HORDOZ SZÍVE.

TELJES AZ ÖRÖME A SZÍVNEK A KERESZT ÁLTAL.

A helyi evangélikus gyülekezeteket szimbolizálva
több magyarországi település címerében is szerepel
a Luther-rózsa. Többek között Bezi, Dunaegyháza,
Kajárpéc, Kemeneshőgyész, Kötcse, Lulla, Malomsok,
Mende, Mórichida, Nagydém, Nagygyimót, Sobor,
Tényő, Vadosfa; valamint az erdélyi Hétfalu
címerében találjuk meg.

EVANGÉLIKUSOK

J M X U O A X S É L E T Z S E R E K D V

V Y N I P M F E K U R Y D H H G P Q C G

Í G X Z Q I K D S L F A P X P E C T R Y

Z F R Z H J D V O C P C U V G Y T I C H

K X E Q D Ú P V V H R J P I I C L J B U

E F H L K R W V T U E N O X I N X K B C

R R T E Ö V E K E X S K C H Q G F Z V H

E T U L P A Z T M Y B K A R Á C S O N Y

S É L K S C W V P D I O H J M N G S W H

Z V E É Ü S T E L E T Z S I T N E T S I

T S S S P O M K O K E Y K B C R V Y E A

M Ú W Z U R B R M B R E B T L Y F O W Ö

B H J V D A M F Ó I C Á M R I F N O K P

S U K I L É G N A V E N N R L A K U G R

G Y Ü L E K E Z E T E C W S X V M T M D

S Á D L Á P H L N G T B W B H E B O V X

P R E S B I T É R I U M P Ü N K Ö S D N

Y I O N Z S L N O H W J S É M U V V F D

S C F K H S M I U O Q N E R K Q Y S P N

Ó I C Á M R O F E R S O V Y N N Y X J D

EVANGÉLIKUS, TEMPLOM, ISTENTISZTELET, LELKÉSZ, KERESZTELÉS,

KONFIRMÁCIÓ, ÚRVACSORA, ÖKUMENÉ, ÁLDÁS, IMA, PRESBITER,

PRESBITÉRIUM, PÜNKÖSD, HÚSVÉT, KARÁCSONY, VÍZKERESZT,

LUTHER, REFORMÁCIÓ, GYÜLEKEZET, PÜSPÖK

Keresse meg az ábrán a következő szavakat, és húzza át őket!

gyházunkban nemzetiségi gyülekezetek
is élnek, amelyekben ma két nyelven foly-

nak a szolgálatok. Ezeken a helyeken a hívek
is mindkét nyelven beszélgetnek egymással.
Ilyen egyházközségünk a Sopron melletti
Ágfalva is, ahol néhány évvel ezelőtt a temp-
lomszentelés kerek évfordulóját ünnepelték.
Ilyenkor a németországi testvérgyülekezetből
is hívnak vendégeket, ami még kevertebbé
teszi a diskurálók nyelvét.

A hálaadás után a parókia udvarán tar-

tottak szeretetvendégséget. Én a főtt virslis
kondérnál álltam sorba, és amikor sorra
kerültem, a kiszolgáló néni német szavak
kíséretében adta át nekem a finomságot,
és kívánt jó étvágyat. Ezt németül szépen
megköszöntem, majd – hazai pályán lévén –
magyarra váltva kértem még mellé mustárt
és kenyeret is. Szavaimra a néni rám nézett,
és meghatódva így szólt:

– Milyen szépen beszél magyarul!

(Részlet a Luther Kiadó gondozásában készülő,

Humor az egyházban című kötetből)

Anyanyelv

A kántornak
megoperálják a jobb
kezét. Aggódva kérdezi
az orvost:

– Doktor úr,

a műtét
után tudok
majd orgonálni?

– Igen, nagyszerűen sikerült minden.

Prímán tud majd orgonálni.

– Akkor ez tényleg kivételes műtét volt,

mert eddig nem tudtam.

(Forrás: Evangélikus naptár 2020.

Luther Kiadó, Budapest, 2019)

A ritka könyvek gyűjtője összefut egy
férfival, aki elmondja neki, hogy épp
most dobott ki egy régi, szakadt
Bibliát, amely ősidők óta ott poro-
sodott a családi ház padlásán.

– Valami Guten vagy kicsoda

nyomtatta ki.

– Csak nem Gutenberg?! – kérdezi

a könyvgyűjtő elképedve. – Maga a
legritkább könyvek egyikét
dobta ki a szemétbe. Egy
Gutenberg-Bibliát a minap
árvereztek el négymillió
dollárért!

– Na, hát az enyém egy

centet sem ért volna –
mondja nagy nyugodtan az ember.
– Valami Luther Márton ugyanis
összefirkálta a széljegyze-
teivel.

Személyes eszközök

Bekezdések

Mi, evangélikusok - kiadvány 2020

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek